Szaporítás
Napjainkban egyre többen próbálkoznak a különféle tengeri élőlények szaporításával. Elsősorban a tengerek élővilágának védelme érdekében csökkentve a vadon befogott élőlények számát, másrészt a költségek csökkentése miatt. A befogás és a szállítás során jelentős az elhullás és a legyengülés, amely nagymértékben emeli az értékesített állomány árát. A ritka korallok ára rendkívül költséges. Szaporításkor az színgazdag példányok kiválasztásával, kiváló állapotú utódokat teremthetünk. A hazailag szaporított élőlények nem hordoznak fertőzéseket és nincsenek legyengülve a napokig tartó szállítás miatt. A szaporított korallnak nincs szükségük néhány hónapos átállási időszakra, amíg az algapopulációja igazodik az akváriumhoz, így azonnal növekedni kezdhet.
Ivartalan szaporítás
Rendkívül egyszerű szaporítási módszer. Leggyakrabban az algák és korallok szaporításához készítenek dugványokat, az anyatőről levágott darabokat, kisebb kövekhez rögzítve nevelik tovább. A vágás és rögzítés módja fajonként eltérő. Néhány hét alatt a fejlődő egyed rögzül az aljzatához és eltávolítható a mesterséges kötés.
Ivaros szaporítás
Ivaros szaporítással rengeteg apró termetű utód teremthető. Akik nagytételben foglalkoznak a szaporítással, azoknak az a módszer a leghatásosabb, hogy megtérüljön az időigényes és költséges gondozás. Számos tengeri faj szaporítása viszonylag könnyű, de a legtöbb faj ívási és peterakási szokásai ismeretlenek, vagy az akvárium kis élőtere miatt kivitelezhetetlen.
Tengerekben is sok a szájköltő hal, mint a Kardinálishalak és az Állkapocshalak. A Csikóhalak és Tűhalak hímjei költőtáskájukban nevelik utódaikat, melyek születésük után apró eleséggel sikeresen felnevelhetők. Számos csiga és tengericsillag lárva is könnyen letelepszik az aljzaton és azonnal táplálkozni tud. Ezek általában minden akváriumban önmaguktól szaporodnak el, amennyiben nincs kövekről táplálkozó élőlényünk (pl Mandarinhal). Néhány korallfaj (pl. Anthelia) akár megtermékenyítés nélkül is számos nagy és életképes lárvát tud teremteni akváriumi körülmények között. A kövekre telepedve néhány új korallfejjel ajándékozzák meg az akvaristákat.
A legtöbb tengeri élőlény lebegő lárvaként kezdi az életet. A legnehezebb feladat a lárvaidőszakban a megfelelő táplálékok és körülmények biztosítása. A lárvaidőszak hossza fajonként eltérő. Néhány perctől a több évig tarthat, amely során a lárvák, szinte csak egysejtű élőlényekkel táplálkoznak. Bármilyen fajszaporítás előtt a legfontosabb az élő eleség biztosítása. A legfontosabb táplálékállatok az egysejtű algák, kerekesférgek (rotatoria) és a sórákok lárvái.